2009. október 17., szombat

4X4 - Négykerékhajtás

Csillaghegy-Csobánka hegyen-völgyön-szélben-esőben....

A Bláthys természetjárók 2. túrája a 2009/2010-es tanévben október 17-én került megrendezésre. A túrára szép számmal jelentkeztek diákok ám a hirtelen beköszöntő télies időjárás sokaknak kedvét szegte így végül is négyen vágtunk neki a Csillaghegy-Csobánka táv megtételének.

A csillaghegyi HÉV megállóból kicsivel 9 óra után indultunk, hátha odaér még valaki. Első állomásként a Róka-hegyi kőfejtőt kerestük fel. A szentendrei HÉV vonaláról is jól látható kőbánya közelről igencsak monumentális. A függőleges kőfalak lenyűgöző látványa mellett csodálatos panoráma tárul az ide látogatók szeme elé. Látható innen szinte az egész főváros, hidakkal, templomokkal, várral, Gellért-heggyel egyetemben.
A kőfejtő területén, több barlang és ember vájta üreg is található, ezekbe is bekukkantottunk.

A Róka-hegy Fővárosi védelem alatt áll 1977 óta. A hatékonyabb védelem érdekében 1999-től, az addig védett 2,6 hektárról 9 hektárra terjed ki a természeti oltalom. A terület tektonikailag erősen bolygatott, de rendkívül jól tanulmányozható rétegsorában megfigyelhető a felső triász Dachsteini mészkő, a felső eocén konglomerátum, homok, a nummuliteszes-discocyclinás vörösalgás mészkő, a bryozoás márga, valamint a környék téglagyárainak alapanyagát adó Kiscelli agyag. A bányákban látható tektonikai jelenségek mellett rendkívüli, nemzetközi jelentőséggel bír a felső bányaudvarban megfigyelhető őskarszt. A bánya karsztos üregeinek, fülkéinek, barlangjainak, valamint azok ásványkiválásainak megóvása elsőrendű feladata a természetvédelemnek. A Róka-hegy kőfejtői több hévizes eredetű üreget is feltártak. A régóta ismert Kristály-barlang hossza kb. 30 méter, mélysége mintegy 10 méter a falait gazdag borsókő képződmények borítják.
Megkerestük a GCKL2 geoládát majd a piros jelzésre leereszkedve a Kevélyek irányába folytattuk utunkat. Sajnos az Üröm községet határoló réteket és erdőket a gondatlan, felelőtlen emberek(?) irdatlan szemétkupacokkal csúfították el. Ezek között bizony elszomorodva bandukoltunk tovább. Találkoztunk lovasokkal, meg egy kóbor quadossal is.

A Kevélyek hárman vannak, sorrendben az Ezüst a Nagy és a Kis. Üröm felől először az Ezüstkevély-t másztuk meg majd átlibbentünk a Nagykevélyre. Utunkat több felhagyott kőfejtő szegélyezte, az egyikben páratlan mohavegetációnak örülhettünk. Közben begyűjtöttük a GCNAKE multi geoládát is. A Nagykevélyen megálltunk falatozni. Itt találkoztunk valami csapadékkal ami valahol az eső és hó között leledzett és erős szél csapkodta hozzánk, így azután nem sokat időztünk, tovább álltunk.

A Kevély nyeregben megtekintettük az egykori turistaház hűlt helyét, majd a Mackó barlang irányába folytattuk utunkat.

Az elsősorban munkásturistákat soraiban tudó Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) tagjainak önzetlen munkájával az 1920-as években épült ház a Csobánka feletti Kevély-nyeregben állt. A TTE tagjai vasárnaponként hátizsákban felhordott anyagokból, kétkezi munkával építették falait. Az 5 hálószobás, manzárdos, ebédlős, 60 férőhelyes épületet 5 év megfeszített munkáját követően 1928 pünkösd vasárnapján 3000 turista (!) jelenlétében avatták fel. 1992. szeptember 29-én - 1 nappal azelőtt, hogy az épületet a Pilisi Parkerdőgazdaságtól a Budapesti Természetbarát Szövetség átvette volna - a ház tisztázatlan körülmények között porig égett A turistaút-csomópontban évekig álló üszkös romokat 2000-ben eldózerolták. A ház emlékét ma már csak néhány régi fénykép és a Másfélmillió lépés Magyarországon c. sorozat filmszalagja őrzi.





A barlang nagy alsó termét egy kisiskolás csoport foglalta el, akik akkora tüzet, méginkább füstöt raktak, hogy a barlang felső termébe nem tudtunk feljutni, így azután az itteni geoládát most ki kellett hagynunk. A barlangtól valami hihetetlenülhűdemeredek oldalon ereszkedtünk le, amit külön finommá tett a sáros talaj amin már a barlanghoz vezető szintúton is jókat csúszkáltunk.

A triász időszaki mészkőben, tektonikus hasadék által meghatározott irányban kialakult barlang egy fokozatosan csökkenő szelvényű, nagyméretű csarnokból és ebből vízszintesen, majd a terem végéből felfelé törő, néhány m² szelvény méretű oldaljáratból illetve kürtőből áll. Rétegsora az egyik legértékesebb felső pleisztocén őslénytani és régészeti leletanyagot tartalmazta. A számtalan őskori állati csont mellett (rénszarvas, ló, barlangi medve, hiéna, ősszarvasok, őstulok, gyapjas orrszarvú) több rétegben az itt élt ősember leleteire bukkantak. A Pilisszántói kultúrához tartozó, mintegy 145 kovaeszköz zöme retusálatlan penge, de néhány retusált penge, árvéső, kaparó, fúró is előfordult. A csontleletek közül az átfúrt szarvasphalanx és a madárcsontból készült ár a legértékesebb.

Csobánka szélét érintve még felmásztunk az Oszoly tetőre ahonnan szintén pompás kilátás tárulkozott szemünk elé.

Az Oszoly földrajzi név a szerb-horvát Osolje átvétele, amely a szerb-horvát o'soje főnévvel függ össze. Ennek jelentése egyrészt napsütötte hegyoldal, másrészt árnyékos oldal. A Csobánka felett emelkedő több, mint 40 m magas mészkő sziklaletöréses Oszoly-csúcsról gyönyörű kilátás nyílik a Pilis és a Visegrádi-hegység vonulataira. A sziklafal-láncolat csaknem 20 kis barlangot, kőfülkét rejt. (328 m) A sziklafal emellett az ország egyik legismertebb, leglátogatottabb sziklamászó iskolája. Igen kedvelt hétvégi gyakorlópálya, sőt "próbakő".

Kicsit ücsörögtünk, nézelődtünk, talán még a nap is kisütött, begyűjtöttük GCOSZI-t. Azután már csak a buszmegállóhoz ereszkedtünk le, a községháza elé és pont elértük a buszt, meg a HÉV-et...


Összességében közel 16 km-et sétáltunk és jól éreztük magunkat.
Az almáspite pedig egészen kiválló volt!
(Ha kíváncsi vagy a részletekre, gyere legközelebb velünk!)



A túra résztvevői: Kucsma András, Kulcsár Anikó, Madarász Péter, Osváth Piroska